Stresz és edzés

Mitől lesz egy rendszer alkalmas arra, hogy utcán is működjön? Ez az a kérdés, amit szinte minden kezdő feltesz az instruktoroknak. Mielőtt az gondolnád, hogy a rendszer hatásossága pusztán a technikai megoldásokon múlik, tévedsz. Habár van összefüggés az elsajátitott technikák minősége és mennyisége, és egy, esetlegesen az utcán megoldott szituáció között, van egy másik tényező, ami szintén nem hagyható figyelmen kivül. Ez pedig a megfelelő időben történő reakció. Egyszerüen hangzik, de a valóságban nem az.

A ne legyél áldozat cikkemben irtam arról, hogy egy tipikus támadó a lehető leggyengébb áldozatot keresi, és itt esett szó a megfelelő testbeszédről is. Tudjuk, hogy a fiziológiás változások kihatnak a mentális állapotra, és viszont. Húzd ki magad, egyenesitsd ki a hátad, emeld fel a fejed és sétálj igy…És érdekes módon erősebbnek érzed magad, és erősebbnek is nézel ki. Ha igy nézel ki, egy éppen áldozat után néző támadó szemében inkább leszel kockázati tényező, mint egyszerű préda. Azt is is tudjuk, hogy a stressz fiziológiás elváltozást okoz a testben, és ez visszafelé is igaz. A fizikális stressz egy idő után meglepő mentális elváltozást okoz, és éppen ezt használjuk ki az edzéseken. Ahhoz, hogy ezt megértsd, értened kell a folyamatot.

Amikor stressz ér – és ez nem kell, hogy feltétlenül egy támadás legyen, mondjuk vezetés közben egy veszélyes helyzet – akkor a következő folyamat játszódik le benned:

115-ös pulzusnál a a finom motoros mozdulatok már nem kivitelezhetők, viszont maradnak a nagy, széles mozdulatok. A szem-végtag koordináció erősen leromlik, az analitikus gondolkodás nehézségekbe ütközik.

145-ös pulzusnál az összetett mozdulatok kivitelezése szinte mindenkinél lehetetlenné válik.

175-ös pulzusnál kialakul az úgynevezett csőlátás, a több támadó ellenni védekezés szinte lehetetlenné válik, hiszen a hasznos látómező drámaian leszűkül. A közeli tárgyak felismerésének képessége megszűnik. A memória kevéssé működik.

185-200 pulzusnál előfordulhat a teljes lefagyás, ebben az állapotban az alany képtelen reagálni az ingerekre.

Szintén érdekesek azok a fiziológiás elváltozások, amelyek megfigyelhetők, ezekből párat láthatsz:

- kézremegés

- szájkiszáradás

- magas pulzus

- lefagyás

- sápadtság

- ájulás

Stressz hatására a szervezet védekező funkcióba kapcsol, a vér az izmokba és belső szervekbe áramlik, hogy védje azokat. Ahonnan a vér azonban hiányozni fog, az pontosan az agy. Egy pontol túl az irányitást már nem az analitikus gondolkodásért felelős agyi terület irányitja, hanem a primitiv agyi terület, az amigdala. Ebben az állapotban az agy két funkciót ismer: küzdelem vagy menekülés. Ez az a két viselkedési minta, ami alapvetően a program tartalmaz. Van még két másik viselkedési minta is, amely a megadás és a póz, amelyből az első inkább a túlélést szolgálja, a második pedig inkább sodor bajba…


Hogyan lehet tehát elérni, hogy a stressz megjelenjen az edzésen?

Tudjuk tehát, hogy a stressz mentális és testi változásokat okoz. És a mentális változás okozhat testi elváltozást, és a testi álváltozás is okozhat mentálisat. Tudjuk, hogy a stressz magas pulzust okoz, magas pulzusnál pedig kialakul a csőlátás. Az edzésen tehát mentális és fiziológiás stressz létrehozása a cél.

Fiziológiás stressz: olyan gyakorlatokkal, melyek jellegüknél fogva hirtelen emelik meg a pulzust. Párnázás, sparringolás, több támadó elleni védekezés.

Mentális stressz: döntéshozatal nyomás alatt, nem ismert helyzetek modellezése, valamely érzékszerv – főképpen látás – korlátozása rövidebb, hosszabb ideig.

A két fenti kombinációja: magas pulzus létrehozása, majd csukottszemes gyakorlat, ahol a támadó indukálja a folyamatot, a megoldást természetesen nyitott szemmel kell végrehajtani.

Aki még nem próbálta ezeket a gyakorlatokat, azok persze legyintek, és azt mondják, ennek semmi köze az utcához. Nos, a célunk az, hogy a lehető legközelebb legyünk az edzés során a valóságos szituációhoz , nem kockáztatva a tanulók testi épségét. Ugyanakkor a valóságoshoz közeli edzés nem csak a testet edzi meg, de bevési az agyba azokat a mintákat, amelyekből az agy választhat. Sajátságos, hogy a primitiv agy a harcolj vagy menekülj parancson kivül is alkalmas megoldásokat tartalmazni, ezt viszont csak akkor képes befogadni, ha azok az információk stressz alatt, tehát a megfelelő fiziológiás és mentális környezetben kerülnek oda.


Nézzünk egy példát

Ha autóvezetest tanulsz, akkor tudod gyakorolni a jeges úton vezetést úgy is, hogy az oktatód melletted ül, és elmondja, mi történhet akkor, ha hirtelen megcsúszol. És pontosan megcsináltatja veled azt, amit ilyenkor tenned kell. Nulla stressz a tanulási folyamat alatt, és ha valóban jeges útra kerülsz majd egyszer, hidd el, ez alapján az oktatás alapján semmi esélyed.

A másik oktató kivisz a jeges útra, amely elzárt a forgalomtól. Ott pontosan érzed, hogy milyen tehetetlen érzés a jégen teljes blokkolásnál csúszni, a pulzusod az egekben van, de azt is megtanulod, hogy miképpen tudod ezt megelőzni, vagy legalább minimálisan irányithatóan tartani az autód. Az esélyed arra, hogy éles szituációban megállod a helyed, sokkal nagyobb, nem beszélve arról, hogy megtanultad, hogy stressz alatt is működőképes vagy, mert a stresz része volt az oktatásnak, nem pedig valami, amit ki akarsz zárni a folyamatból.

Ezért is törekszünk arra, hogy stressz – a nyilvánvalóan fontos technikai képzés mellett – része legyen az edzésnek.


Lakatos Péter, expert 1

Copyright © 2008 -2017